Tavaly minőségi problémák miatt a kutya elé került az a bolti készítmény, amelyet húsvétra vásárolt a család sonka címszó alatt. Idén ez nem fordulhat elő, ugyanis a sonka árán kívül fontos döntésbefolyásoló tényezővé nőtte ki magát a termék összetétele is, írja a Fejér Megyei Hírlap.
Az árverseny miatt egyre több rossz minőségű, furcsa ízű sonka kerül a polcokra, amelyekről csak otthon derül ki, hogy alkalmatlanok a gasztronómiai élvezetekre. Hasonló a helyzet a csokoládényuszikkal, tojásokkal is, amelyeknek jelentős része ma már alig tartalmaz valódi csokoládét. A tyúktojás tekintetében azonban még ennél is meglepőbb a helyzet: ma nem a húsvét a tojás fő szezonja, hanem a karácsony.
Rengeteg termék kapható manapság sonka címszó alatt az üzletekben és a piacokon, de vajon mi a különbség közöttük? Nos, nem csak az ár...
Gombos Zoltán, az Élelmiszerlánc-biztonsági és Állat-egészségügyi Igazgatóság megyei igazgatója és főállatorvosa elárulta: a húsvéti sonka lehet bőrös vagy bőr nélküli, csontos vagy csont nélküli sertéscomb vagy lapocka. Bőrös készítmény esetén a szalonnaréteg maximum 2 centiméter lehet, viszont véraláfutásnak, a bőrös részen szőrnek helye nincs! Ezenkívül viszont lehet nyers vagy hőkezelt.
A nyers sonkáknál nem árt résen lenni, ugyanis ezeket pácolással állítják elő, tartósításukat füstöléssel vagy szárítással végzik. Manapság már létezik gyorspácolás és gyorsérlelés, amikor is páclevet juttatnak a szövetek közé. Sőt, nem ritkán a füstölés ízét is füstaromával helyettesítik. Így lesz pillanatok alatt kész a füstölt sonka... Aki igazira vágyna, az a parasztsonka megjelöléssel ellátottat válassza, ami nem lehet más, csak sózással, pácolással és füstöléssel tartósított, formázott sertéscomb vagy lapocka. Tehát, aki nem szereti a huszonegyedik századi "mindent-most-de-azonnal" típusú termékeket, az ne válasszon olyan sonkát, amelyre ráírták a gyorsérlelés, gyorspácolás tényét, és az összetevők közt a füstaroma is szerepel.
A teljes cikket itt olvashatja.
