Magyarországon a vadásztatás és a vadértékesítés éves szinten mintegy 16 milliárd forint bevételt hoz a társaságoknak, ami gyakorlatilag megegyezik a vadgazdálkodásra fordított kiadásokkal, a legfőbb bevételi forrás továbbra is bérvadásztatás, amely 7-8 milliárd forintot tesz ki, illetve az élő- és lőttvad-értékesítés, amely mintegy 4 milliárd forint értékű évente.
Pechtol János, az Országos Magyar Vadászati Védegylet ügyvezető elnöke az MTI-nek elmondta, hogy a vadfajokat nézve a bevétel háromnegyede nagyvadból - gímszarvas, őz, muflon, dámszarvas, vaddisznó - származik, míg a fennmaradó részt jórészt az apróvad - fácán, mezei nyúl - teszi ki.
Magyarországon mintegy 57 ezer vadász van, de viszonylag nagy számban, évente, mintegy 20-25 ezren látogatnak ide külföldiek is.
Az ország vadállományának létszáma fajonként igen eltérő: az elmúlt év tavaszán készült becslés szerint a legtöbb, 760 ezer, fácánból van, míg a mezei nyúl állománya 540 ezerre tehető. Fogolyból, a számára romló természeti adottságok miatt egyre kevesebb, már csak alig több mint 30 ezer él az országban, miközben a vaddisznók száma folyamatosan gyarapodik, s már meghaladta a 105 ezret. Hasonló, 93 ezres a létszáma a gímszarvasnak, míg őzből több mint 360 ezer él nálunk. A dámszarvas állomány mintegy 30 ezres, míg muflonból 11 ezer található az országban.
A nagyvadak létszáma stagnál vagy éppen nő, miközben az apróvadé folyamatosan csökken. Tavaly például a ragadozók mellett, a mostoha időjárás, a sok eső, az árvíz, belvíz és a hideg tizedelte meg a fácán és nyúlállományt. Hosszú távra vetítve a szakemberek már azt jósolják, hogy a korábban "apróvad-hatalomnak" számító Magyarország már csak árnyéka lehet önmagának, s egyre inkább nagyvadas ország leszünk.
Forrás: MTI
