A baktériumszámlálás szerint alig maradt mikroorganizmus a vörösiszappal elöntött területeken. Ezért a földeket baktériumtrágyával kezelik, hogy újra termővé tegyék, írja a Veszprémi Napló.
A Phylazonit baktériumtrágyát a gyártó cég ajánlotta fel a földek termékennyé tételéhez. A cég képviselői nemrégiben dr. Szabó Csaba miniszteri biztos - a külterületek vörösiszap-mentesítéséért felelős szakembere - és a sajtó jelenlétében mutatták be, miként hat az anyag a talajra.
A baktériumtrágya olyan baktériumtenyészet, ami a földbe juttatva értékes táp- anyagokkal látja el a növényeket, s nem szennyezi a talajt, tudtuk meg. A mikrobiális összetétele révén gazdagítja a talajéletet, a baktériumok kedvező hatásúak a növények növekedésére és visszatartó hatásúak az ugyancsak talaj eredetű, de káros mikroszervezetekre.
Nitrogénkötő baktérium- tartalma révén képes a légköri nitrogént megkötni és a növények számára felvehetővé tenni azt. A baktériumok maguk is talaj tápanyagaiból élnek, ezért a tápanyagfelvételüket jelentős mennyiségű szerves sav kiválasztásával segítik. Az így felvehetővé tett, de egyébként nehezen oldódó tápanyagok, mint amilyen a foszfor és a vas, a növények számára is felvehetőek lesznek, ezzel a növények kezdeti fejlődése felgyorsul, ami előnyt jelent az egész vegetációs periódus során.
A talajba kerülő szerves anyagok, tarlómaradványok bontását a talaj mikroorganizmusai végzik. A Phylazonittal talajba juttatott baktériumok felgyorsítják ezt a folyamatot, a szármaradványok táp- anyagait rövid időn belül felvehetővé teszik a termesztett növényeink számára. A mineralizációs vizsgálatok igazolták, hogy a baktériumtrágyával kezelt területeken nőtt a főbb tápelemek felvehető mennyisége a talajban. Különösen emelkedett a kálium szintje, ami a növények stressztűrő képessége miatt nagyon jelentős, ugyanakkor a kálium a szervesanyag-felhalmozás egyik kulcseleme, ezért alapvető jelentőségű a termés növelésében.
A teljes cikket itt olvashatja.
