Fura kettősség jellemzi a hazai zöldség- és a gyümölcságazatot. A Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, a FruitVeB számításai szerint pár éven belül 800 ezer-egymillió tonnával is növelhető a termelés, és több tízezer új munkahely jöhet létre, de az is lehet, hogy a jelenlegi 10 termelőből öt év múlva, ha semmi nem változik, csak három marad, írja a Fejér Megyei Hírlap.
Csizmadia György, a FruitVeB alelnöke, a gyümölcstermelői főbizottság vezetője szerint a veszély azért is reális, mert a gyümölcsnövények hosszú távon ki vannak téve az időjárásnak, és abbahagyni is nehéz, mert ki kell vágni az ültetvényeket, szemben a zöldségtermesztéssel, amit egyik évről a másikra abbahagyhatunk.
Az ágazatban az üzemanyagok árának emelkedése, ha csak a gázolajat nézzük, önmagában nem okoz túl nagy gondot, de minden olyan egyéb anyag - a műtrágya, a csomagolóanyag, a műanyag láda -, amelynek köze van a kőolajhoz, az utóbbi időszakban drasztikusan drágult. A gyümölcstermesztés technológiájában a kézi munkaerő költsége változik a fajoktól függően, de jellemzően 25 és 60 százalék között van. A többi költség az, ami összefügg az energiaárakkal. A gázolaj-felhasználás évente 100-200 liter hektáronként, az üzemanyag hektáronkénti 25 ezer forint körüli tétele egy 4-500 ezer forintos művelési költségből nem tesz ki sokat. Megbecsülhetetlen viszont az, hogy a folyamatos üzemanyag-áremelkedésnek milyen hatása van a származékos piacokra. A szállítás önmagában is jelentős tétel, és mivel az e termékekre épülő feldolgozóipar rendkívül energiaigényes, a költségeket előbb-utóbb mindenképpen megpróbálja érvényesíteni, azokat a termelőkre terhelni - véli a szakember.
A civilben a váli Bodzatermelők Értékesítő Szövetkezetének (Botész) elnökeként dolgozó fiatalember szerint az ágazat legnagyobb gondja az, hogy nincs elég megfelelő szakember. A kertészetekben ma nem traktorosokra, hanem sokoldalú gépészekre lenne szükség. Ilyen személyt ma nehéz találni, hiszen legalább 3 vagy 4 féle papírjának kellene lennie, hogy dolgozhasson. Óriási a hiány, gyakorlatilag nem is találni olyan kertésztechnikusokat, művezetőket, akik 6-8-10 dolgozni jelentkező embert tudnának irányítani. Vagy csak kertészmérnökök, akiknek a bérelvárását nem tudja az ágazat kitermelni, vagy csak alkalmi munkát végzők vannak a munkaerőpiacon. Ez egyértelműen a képzési rendszer hiányossága - szögezi le Csizmadia György. Most azoknak a kertészeknek van előnyük, akik otthonról hoznak valamit, ők viszont haza is mennek dolgozni. (Fotó: Nagy Norbert)
A teljes cikket itt olvashatja.
