Az Európai Unió és benne Magyarország alapvető érdeke, hogy az agrártámogatások rendszere a vidék megerősödését szolgálja, ezért fel kell értékelni azokat a termékeket, amelyek a vidékhez kötődnek - mondta V. Németh Zsolt, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára pénteken Kecelen.
A piacnak el kell ismernie azt a többletet, ami egy vidéki termékben megtestesül - mondta a vidékfejlesztésért felelős államtitkár a III. Országos Agrárfórumon tartott előadásában.
V. Németh Zsolt szerint az Európai Unió előbb vagy utóbb válaszúthoz érkezik, mert a közösségen belül megkérdőjelezhetetlen az áruk szabad áramlása, de tartható-e harmadik országgal szemben a jelenlegi szabályozás.
Tartható-e az, hogy olyan élelmiszeripari termékek kerülnek be az Európai Unióba, amelyek előállítása során nem kell teljesíteni azokat a szigorú és így költségnövelő előírásokat, amelyek az unió termelőire viszont vonatkoznak - vetette fel.
Az államtitkár hangsúlyozta: a vidék már rég nem egyenlő a mezőgazdasággal, azonban a vidék gerincét mégiscsak a mezőgazdaságnak kell alkotnia.
Utalt arra: az élelmiszertermelésnek és a mezőgazdaságnak nemcsak az a feladta, hogy élelmiszerrel ellássa az országot, hanem ugyanilyen fontos, hogy a termelés révén fenntartsa a kultúrtájat, megőrizze a vizeinket, a termőföldjeink minőségét, az épített örökséget, a közösségeket, benne az emberrel.
V. Németh Zsolt szerint az eddigi támogatási rendszer nem felelt meg ennek az elvárásnak, hiszen a pályázatok 50-60 százalékát a pályázók 5 százaléka nyerte el.
Rámutatott: a nagygazdaságok további fejlesztése növelte a munkanélküliséget, ezért a kistermelői rendszerek támogatása kerül ezután előtérbe.
Szavai szerint a szövetkezésekre szükség van, mert a versenyképességet csak összefogva lehet erősíteni.
Emlékeztetett arra, hogy az Európai Unió jelenlegi 7 éves költségvetési ciklusában vidékfejlesztésre 1350 milliárd forint áll rendelkezésre, amelynek 80-90 százaléka már pályázatokkal le van kötve. Jelezte: forrás szabadulhat fel, ha a már odaítélt, de még el nem kezdett beruházások pályázatait visszamondják.
Az államtitkár elmondta: a már odaítélt pályázatok esetében a meg nem kezdett beruházások összege elérheti a 30 milliárd forintot, ebből a pályázók most szankciók nélkül visszaléphetnek. Reméljük, ez eredményes lesz, mert különben megérhetjük azt, hogy a pályázók önrészének valódi hiánya, vagy a beruházáshoz remélt banki kölcsön elutasítása miatt az uniós pénzt nem tudjuk felhasználni - fogalmazott.
Kifejezetten az állattartó telepek építésére lekötött forrásoknál van esély arra, hogy visszakerülve a pályázati rendszerbe, újabb, a kisgazdaságokat segítő pályázatokat tudunk kiírni - fűzte hozzá az államtitkár.
Forrás: MTI
