A nemzeti park rövidesen kihirdeti, kik vehetik haszonbérletbe az állami tulajdonban lévő földjeit - mondta Fazekas Sándor a Szilvásváradi Állami Ménesgazdaság csipkéskuti csikónevelő telepén, a Bükki Nemzeti Parkban. A 44 kiírt blokkra a január 23-ai határidőig közel 150-en jelentkeztek. A bírálatra 60 nap áll a rendelkezésre, de a tavaszi munkák miatt a szántókról előbb fognak dönteni.
A közel 2900 hektárnyi területet korábban egy részben olasz tulajdonú cég bérelte a piaci ár töredékéért. A Legfelsőbb Bíróság tavaly júniusban jogerősen semmisnek nyilvánította a két fél között létrejött előnytelen szerződést. Az Igazgatóság nyílt pályázatot írt ki a területek hasznosítására. A pályázat kiírásánal messzemenően figyelembe vette a kormány birtokpolitikai irányelveit. A fő cél a helyi kis és közepes családi vállalkozások, valamint az állattartó gazdálkodások megerősítése volt.
A miniszter a bejelentést követően elmondta , hogy az idén végiglátogatja az ország nemzeti parkjait, hogy népszerűsítse hazánk természeti értékeit, és felhívja a figyelmet különleges szerepükre. A Bükki Nemzeti Park megtekintése a látogatássorozat második állomása, ahol megnézik a szilvásváradi csikónevelő telepet és a rejtélyes, Európában is egyedülálló, nemrég védettség alá került szomolyai kaptárköveket.
Hazánk első hegyvidéki területeket is magában foglaló nemzeti parkja 1977. január 1-jén alakult. Alapvető feladata, hogy a Bükk hegység egyedülállóan gazdag élővilágát, különleges földtani és felszínalaktani képződményeit, valamint sajátos kultúrtörténeti értékeit megóvja. Az Északi-középhegységbeli Bükki Nemzeti Park Nógrád, Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megyék területére esik. A 900 ezer hektáron 9 tájvédelmi körzet, 13 természetvédelmi terület található. A több mint 1100 barlangból 54 fokozottan védett.
A Bükk egyik legnagyobb kincse a jó minőségű, tiszta karsztvíz, amely forrásokon keresztül tör fel a mélyből. A vulkáni eredetű felszínek különleges képződményeket tárnak a látogató elé, a többmillió évvel ezelőtti földmozgások után itt maradt tűzárkő-hasábokat, s a rejtélyes kaptárköveket. Ezekbe a süvegcukor formájú riolittufa kőtornyokba emberi kéz faragott fülkéket évszázadokkal ezelőtt, ám a legendákon kívül nincs hitelt érdemlő bizonyíték a történészek tudomásán, hogy kik és miért. Sirok határában 73 kaptárkő ékeskedik 471 fülkével, a szomolyai kaptárkövek a többiekhez képest is a legváltozatosabbak alakjukban, formájukban.
A Bükk növényzeti képét a kontinentális, valamint az Erdély és Kárpátok közelségére utaló növényfajok és tárulások megjelenése határozza meg. A legveszélyeztetettebb növényfajok a boldogasszony papucsa, a győzedelmes hagyma és a tátorján. A nemzeti park területén több mint 100 madárfaj fészkel, többen veszélyeztetettek, védelemre szorulnak. A nappali ragadozó madarak közül kiemelkedően veszélyeztetett a parlagi sas, valamint több, Európában kihalófélben lévő faj itteni állománya, mint a békászó sas, a kígyászölyv, és a vándorsólyom.
Hollókő a világörökség része, a tradicionális építészetét megőrző palóc falu valódi különlegesség. Szilvásváradon az első ménest 1580-ban alapították, az itt tenyésztett lipicai lovak világhírűek. Az erdészeti múzeum, a ménesudvar és a kocsimúzeum egy elsüllyedt világ szépségeit őrzik, s teszik élővé, amennyire lehetséges a 21. században. A Szalajka-völgy a hamuzsír latin alakját őrzi nevében, a Szalajka-patakban 100 éve nevelnek pisztrángokat, s a vadaskertben muflonok és dámvadak élvezik a gondoskodással járó részleges szabadságot.
A Bükki Nemzeti Park Igazgatósága fontos feladatának tartja a környezeti nevelést, oktatást, szemléletformálást. Csaknem félszáz tanösvényt alakítottak ki elsősorban a gyermekeknek és fiataloknak, hogy élőben láthassák és tapasztalhassák meg e különleges természeti környezet szépségét, óvják törékenységét. A növény- és állatvilág itteni értékei csak az ember védelmében vészelhetik át az iparosodást, a globális környezetszennyezést, a klímaváltozás következményeit.
A Vidékfejlesztési Minisztérium a 2009-2014. közötti időszakban szorgalmazza a Szilvásvárad–Szalajka-völgy Látogatópark fejlesztését. A kétéltűeknek átjárókat terveznek a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága alá tartozó területen, a bükki őserdőnek nevezett tájon háborítatlanok a bükkfák, amelyek között nem ritka az 50 méter magas, 200 esztendős óriás sem. Az emberi kéz átformálta tájban törekszenek a hagyományos művelést megtartani, illetve rekonstruálni. Az ősi magyar fajtájú gyümölcsösöket génmegőrzési céllal telepítenék újra, hogy ne pusztuljanak ki, s más vidékekre is juttassanak belőlük példányokat. (Fotó: Horváth Ernő)
Forrás: Vidékfejlesztési Minisztérium, Sajtóiroda
