A múlt év novemberének utolsó napján, a Vidékfejlesztési Minisztérium Mezőgazdasági Gépesítési Intézetében Gödöllőn tartotta alakuló közgyűlését a megújuló hazai szántóverseny mozgalom. A történelmi előzményekhez tartozik, hogy 1882-ben szervezett Agárdi Nemzetközi Fogatos és Gőzeke Verseny könyvalakban is kiadott jelentése tartalmazza a verseny nagyszámú résztvevőinek felsorolását, valamint azt a célként megfogalmazott elvárást, hogy a „gazdákra nézve érdekes, a versennyel összefüggő konstrukciók gyártói a részvételre megnyeressenek, segítve ezzel a legújabb technikák bemutatását”.
Hazánkban a legnagyobb versenyek Enyingen (1866), Agárdon (1882), Puszta-nagyteleken (1887), Mezőhegyesen (1909) és Galántán (1919) voltak. A két világháború közti időszakban öt nagy versenyt rendeztek. Az „újkori” versenyeknek három szakasza különíthető el. A mezőgazdasági szaktárca támogatásával szervezett Országos Felnőtt és Ifjúsági Szántóversenyek (1961-68) még kisgépekkel és a World Ploughing Organization (WPO) szabályzata szerint működtek. Az 1970-80-as években a KGST szántóversenyek jelentették a mozgalom életben tartását, majd 1990-től újra bekapcsolódtunk a Szántó Világszervezet –WPO versenyeibe.
A Magyar Szántóverseny Szövetség 1994-ben alakult meg Bábolnán, mely az elmúlt két évtizedben a MAE Gépesítési Társaság szakosztályaként fejtette ki tevékenységét. A jogi, szervezeti feltételek változásával szükségessé vált az egyesületi formára való átalakulás. Az eddig szövetségként működő szervezet újjáalakuló eseménye a meghívóban leírt napirendi pontok szerint zajlott Gödöllőn. A közgyűlés kimondta a Magyar Szántóverseny Egyesület megalakulását, majd egyhangúlag elfogadta annak alapszabályát.
Alapítóként a közgyűlés ötven jelenlévő résztvevője szerepel, akik nagyrészt természetes személyek, míg néhányan jogi személyek képviselői. Tagként való csatlakozás mind természetes személyként, mind jogi személyként a továbbiakban is lehetséges mindazok számára, akik elfogadják az alapszabályt és befizetik a tagdíjat. Ezt követően került sor az elnökség és a vezető tisztségviselők megválasztására. Az elnökség székhelyeként az intézet jelenlévő vezetőjének, Fenyvesi László főigazgatójának támogató nyilatkozatával a VM MGI-t jelölték meg. Az alapító tagok egyhangúan megszavazták az egyesületi tagdíjat is. Magánszemélyeknek 2500 Ft/év (nyugdíjasok és diákok 50% engedménnyel), míg intézményeknek 25 000 Ft/év lesz a tagdíja.
A szakmai cél továbbra sem változott: hazai és nemzetközi versenyek szervezésével, illetve az azokon való részvétellel a mezőgazdasági termelési folyamatok meghatározó elemének egyik lényeges momentumát, a korszerű szántást és annak eszközparkját bemutatni a gyakorló gazdáknak. A Szántó Világszervezet nemzetközi versenyrendszerének sikeressége – a világ- és Európa-bajnokságok helyszínére pályázni lehet és a pályázatok alapján évekre előre eldöntött versenyek helyszíne is mutatja, hogy a szántás továbbra is fontos része a talajművelési technológiáknak minden, napjainkban leginkább költséghatékonysággal indokolt egyéb elméletek ellenére.
Az egyesület jelentősen bővíteni szeretné a tagsági-támogatói kört, ennek érdekében a tagsággal folyamatos, élő kapcsolatot kíván kialakítani, melynek keretében programok, szakmai anyagok közreadását tervezik. Ezt nem mellékesen a kormányzati szervekkel kialakított, folyamatosan ápolt kapcsolattal is erősíteni kívánjuk.
A Magyar Szántóverseny Egyesület elnöke Dr. Soós Sándor, az Agrindex Kft. ügyvezetője, talajművelés gépesítési szakértő; főtitkára Dr. Nagy Béla, a SZIE Gépészmérnöki Kar adjunktusa. Az elnökség munkájában 10 fő választott tag vesz részt.
