A megfelelő minőségű vetőmag hiánya miatt a tervezett kora tavaszi vetés alig 80 százalékát tudták elvégezni Zala megyében - tájékoztatta Farkas Gyöngyvér, a Zala Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóságának megbízott igazgatója az MTI-t.
Tavaly a hideg, csapadékos időjárás miatt késtek a gazdák az őszi munkákkal, ezért az idén 20 százalékkal több tavaszi növény vetését tervezték. Kora tavasszal azonban nedves volt a talaj, a gazdák ezért elmaradtak a szántással, a talaj előkészítéssel, később a vetőmaghiány okozott fennakadást. Közben a nagyobb kereslet miatt a vetőmagárak is jelentősen megemelkedtek.
A tavaszi árpát a tervezett 4.200 hektár helyett csak 3.750 hektáron tudták elvetni, az 1.600 hektáros zabföld alig 60 százalékát vetették be. A tervek szerint 80 hektáron borsót termesztettek volna, de csak 50 hektáron került földbe a mag. Április elején már végezni kellett volna a vetéssel, de a gazdák "kicsúsztak" az időből, így több tavaszi árpát, zabot, borsót már valószínűleg nem tudnak elvetni.
A napokban megkezdődött a nagyüzemi burgonyaültetés, eddig a 320 hektárnyi terület felével végeztek. Április közepén következik a kukorica, napraforgó vetése, amelynek területe az őszi búza elmaradása miatt nagyobb lesz, mint a korábbi években. Az őszi búzát a tervezettnél 5 ezer hektárral kisebb területen, mintegy 24 ezer hektáron vetették el. A vetési szándék szerint így a kukoricaföldek nagysága a tavalyi 49 ezer hektárról 58 ezer hektárra nő. A napraforgót 1.700 hektárral nagyobb területen, mintegy 4.720 hektáron vetik el.
A termőföldek 80 százalékán, mintegy 24 ezer hektáron befejeződött a kalászosok feltrágyázása, 40 százalékán már a gyomirtással is végeztek. Ősszel kevés idő maradt a mezőgazdasági munkákra, így a vetés után sok helyen elmaradt a gyomirtás, ezért most nagyobb figyelmet kell erre is fordítani. A gazdák nagy része egyébként olyan módszert alkalmaz, hogy vetés után azonnal elvégzi a gyomirtást.
A februári, márciusi csapadékmentes időjárás miatt a földek szárazak, a növényeknek hiányzik a nedvesség. A kedvezőtlen hatás leginkább a repceföldeken érzékelhető. A növény sorhiányosan kelt ki, azt már biztosan lehet tudni, hogy az 16700 hektáros területből 1500 hektárt fel kell tárcsázni, de további területeken is károkra lehet számítani. A rossz minősítésnek több oka is van; amikor ősszel elvetették a repcét, szinte azonnal hűvösre fordult az idő, előfordult az is, hogy vetés után szinte azonnal 150 milliméter csapadék esett a frissen művelt talajra, ezért csak nagyon későn, vagy egyáltalán nem tudott kibújni a földből a mag. Hiányzott a tartós hótakaró is, és a kora tavaszi erős hőingadozás sem kedvezett.
A repce kényesebb növény, míg a búza jobban bírja a viszontagságokat; talán a műtrágyázásnak is köszönhető, hogy jól fejlődik, magassága már közelíti a tíz centit, a növények sötétzöldek, szépen bokrosodnak.
Az előzetes információk szerint a gabonaárak a tavalyi szinten alakulnak; az őszi takarmánybúza tonnánkénti ára 40-42 ezer, az étkezési búzáé 45-46 ezer forint, a javítóbúza ára pedig 47-48 ezer forint körül alakul. A repcét 111-112 ezer forintért, a napraforgót 100-105 ezer forintért lehet értékesíteni, míg a kukorica várható ára eléri a 46-47 ezer forintot.
Forrás: MTI
