A Ha-Mi Összefogunk Európai Szövetkezet a Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési Alapítvánnyal és a Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Karával rendezett közös konferenciát a Helyi pénz a helyi gazdaság erősítésére címmel.
A tanácskozásra csaknem százötvenen érkeztek határainkon innen és túlról, elsősorban a hazai települések önkormányzataitól, de osztrák, német és svájci vendégeket is fogadtak. A hazai és külföldi előadók bemutatták a már működő európai helyi fizetőeszközöket, a svájci WIR-t, a bajor Chiemsee tóvidékről elnevezett Chiemgauer regionális fizetőeszközt, a kelet-stájer 8 város utalványt és természetesen a hazai Kékfrankot is.
Magyarországon az első helyi valutát, a Kékfrankot 2009 májusában vezette be hivatalos fizetőeszközként a soproni székhelyű, Ha-Mi Összefogunk Európai Szövetkezet. Az Európa más országaiban már korábban bevezetett helyi valutákhoz képest a Kékfrank azért is egyedülálló és példaértékű, mert nemcsak Magyarország határain belül, hanem Sopron ausztriai vonzáskörzetében is elfogadják. Perkovátz Tamás, a szövetkezet igazgatósági elnöke szerint a tanácskozás leglényegesebb eredménye az, hogy az emberek és a politika is megértették, hogy a helyi valuta olyan pénzhelyettesítő eszköz, ami valóban segíteni tud a vidéki gazdaságon. A résztvevők megtapasztalhatták, hogy a kezdeményezés idíttatása nem a haszonszerzés. Szerinte a pénz szerepével óriási gond van manapság, mert már nem azt a célt szolgálja, amire eredetileg kitalálták; nem csereeszköz áruk és szolgáltatások megszerzésére, hanem hatalmi jelkép, a felhalmozás tárgya. Hangsúlyozta, hogy a válságos időszakokban mindig érzékenyebben keresik az emberek az újabb lehetőségeket. Ébredezik a vidék és kezdenek rájönni, hogy igenis segíthetnek magukon, nem kell mindig központi beavatkozásra várni.
Helyi fizetőeszközöket világszerte 110 millió ember használ. Friss hír, hogy az Egyesült Államok Virginia tartománya is elindított egy helyi pénzt, megelőzendő az amerikai központi bank szerepét betöltő FED esetleges összeomlásából adódó gazdasági katasztrófát.
Svájcban 1934 óta használnak helyi valutát. A svájci WIR gazdasági szövetkezetnek 65 ezer svájci vállalkozás a tagja és saját bankja is van. Ennek a szervezetnek a példája mutatja, hogy a helyi pénz nem érzékeny a gazdasági folyamatokra. Dr. Szalay Zsuzsanna a Corvinus Egyetem Üzleti Gazdaságtan Tanszékének adjunktusa, a téma kutatója elmondta, hogy amíg a svájci nemzeti bankot súlyosan megrázta a világválság, addig a WIR bank pénzügyi mutatói tartották magukat.
A helyi valuta 15–20 százalékban helyettesítheti a törvényes fizetőeszközt, mondta Perkovátz Tamás, válasz a világban zajló folyamatokra, lényeges állapotjavulást képes előidézni a térségek gazdaságában. A válságos helyzet oka, hogy a szükségesnél 4–5 százalékkal kevesebb pénzeszköz forog a gazdaságban. Ezt a hiányt pótolhatja a helyi pénz, akár 1–2 százalékkal növelve a csereeszközök mennyiségét a helyi gazdaság szereplőinek fizetőeszköz- forgalmában.
A helyi pénz nemcsak a gazdaság, hanem a nemzeti és regionális identitás fejlődését, a közös kultúrához tartozás érzésének erősítését is szolgálja. Fontos, hogy abban a környezetben, amiben élünk, jó legyen élni. Az eleink által teremtett kultúrát meg kell őrizni az utókor számára, és lehetőség szerint fejlesztenünk is kell. Ehhez erős gazdaságra van szükség, aminek fontos eszköze a helyi pénz. A szövetkezet stratégiai partnerei, a Sopron és Vidéke Ipartestület, a Soproni Kereskedelmi és Iparkamara, a Rajka és Vidéke Takarékszövetkezet, a Pannon Biztosító és a Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Karának szándéka, hogy megőrizzék a helyi értékeket.
A Kékfrankot jelenleg 420 helyen fogadják el Sopron környékén és Burgenland határhoz közeli térségében. A szövetkezet tervei között szerepel ugyanakkor a helyi pénzen alapuló hitelezés is, ami olcsóbbá teheti a hiteleket.
