Minden jel arra utal, hogy továbbra is keresett lesz a repce, amelynek magjából étkezési olajat, illetve bio-üzemanyagot készítenek. A most esedékes vetést azonban előkészítő munkáknak kell megelőzniük, írja a Vas Népe.Vas megyénben a repce vetésterülete évről évre növekszik. Az utóbbi öt évben 7800 hektárról több, mint 18 ezer hektárra nőtt a termésterület. Miközben a termőterület 2,3 szorosára, a hektáronkénti terméshozam 20 százalékkal nőtt, és ezzel párhuzamosan az árak is jelentősen megemelkedtek. A megyében az olajos magvak vetésterületének aránya már eléri az összes vetésterület 20 százalékát, tudtuk meg dr. Márkus Antaltól, az MGSZH vezető főtanácsosától. Ezt azt is jelenti a szakember szerint, hogy átlagosan öt évente repce vagy napraforgó kerül ugyanabba a földbe - a szakirodalom által javasolt hét év helyett. Ezért különös figyelmet kell fordítani a növényvédelemre.
Az idén gyakori volt, hogy a növény szklerotíniás betegségben szenvedett. Ez a gomba különösen felszaporodik a talajban, ha a repce után közvetlenül napraforgót vetnek. Van azonban egy hiperparazita gomba, a Coniothyrium minitans, amely szinte felzabálja ezeket a gombákat, megtisztítva a talajt. Ezt a gombát talajkondicionáló szerként meg lehet vásárolni, és még a vetés előtt kell kijuttatni a talajra. A szakember szerint a másik igen fontos teendő vetés előtt a gyomirtás, mert a hektáronként kijuttatott mindössze 1,5-2 kilogramm mag gyomirtás nélkül nem bír a gazzal. Ajánlott hatóanyag a metazaklór-quinmerak, a clomazon, és a napropamid. Utóbbi kettőt vetés előtt, az elsőt vetés után a kikelt növényre is ki lehet juttatni.
Ezen szerek hatásáról a hivatal növényvédelmi szakmérnöke bármikor szívesen ad tájékoztatást a gazdáknak.
Forrás: vasnepe.hu
Kapcsolódó cikk:
Vasi repcéből osztrák biodízel
