Súlyos kritikával illette a müncheni székhelyű Testbiotech kutatóintézet az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal (EFSA) új vizsgálati szempontrendszerét, amit a genetikailag módosított növényfajták (GMO) köztermesztésének engedélyezési eljárásában kíván alkalmazni a sokat és sok helyről támadott hatóság.
A Testbiotech kedden, Strasbourgban bemutatott tanulmányában – mely az Európai Parlament zöld frakciójának megbízásából készült – úgy vélekedik, hogy hibás az EFSA által kidolgozott új rendszer kiindulópontja, minek következtében nem lesz képes megfelelően kezelni a GMO-növények termesztésének engedélyezésével járó kockázatokat.
„Alapvető probléma, hogy az EFSA abból indul ki, hogy a genetikailag módosított növényfajták hasonlóak a hagyományos növénynemesítési módszerekkel kialakított fajtákhoz. A valóság az, hogy alapvetően különböznek: a GMO-növények mesterségesen létrehozott új organizmusok” – közölte Christoph Then, az intézet igazgatója, a tanulmány strasbourgi bemutatóján. „A hibás megközelítésből adódóan az EFSA kockázatelemzései a hagyományos növényekkel való összehasonlításra, nem pedig empirikus úton, tesztelés során szerzett adatokra épülnének. Ezért úgy látjuk, hogy bár a javasolt új szempontrendszer az ipar számára költségcsökkentést tenne lehetővé, arra alkalmatlan, hogy elbírálja a GMO-fajták valós kockázatát a környezetre és az emberi egészségre.”
A követendő gyakorlat az intézet szerint az lenne, ha a genetikailag módosított növényeket meghatározott környezetben, átfogó vizsgálatoknak vetnék alá. Példaként említi, hogy a genetikai stabilitást és a genomnak a környezettel való interakcióját is szisztematikusan vizsgálni kellene (crash-test).
Szintén kifogásolja a tanulmány, hogy olyan növények esetében, melyek több más génszerkezettel lettek kombinálva, az új szempontrendszer nem írna elő külön vizsgálatokat, amennyiben a folyamatban résztvevő génszerkezetek külön-külön már be lettek vizsgálva.
Az intézet szerint arra is szükség lenne, hogy az EFSA meghatározza a köztermesztésbe vonás engedélyezését kizáró szempontokat. Így például ha egy növényfajta termesztése környezeti szempontból nem fenntartható művelési gyakorlatot igényel (pl. a hagyományos fajtákhoz viszonyítva jóval több növényvédőszert), a termesztésbe vonását eleve ki kellene zárni – véli a Testbiotech.
Az EFSA idén márciusban tette közzé az új bírálati szempontrendszer tervezetét, melyet az Európai Bizottság megbízásából készített el. A mandátum az EFSA ökológiai kockázat-elbírálási módszerét ért sorozatos kritikákra reagálva született 2008 márciusában. A végleges változat a tervek szerint idén novemberben kerül elfogadásra.
Nézetkülönbségek
A génmódosított növényfajták európai termesztésbe vonásának tiltása vagy engedélyezése régóta húzódó vita tárgya a tagállamok között. Az országok egy csoportja – Hollandia, Nagy-Britannia, Észtország, Svédország és Finnország – a tilalom feloldása mellett érvelt, míg Magyarország és Ausztria vezetésével egy másik tábor kitartana a tiltás mellett.
Bár az Unió területén számos importált GMO-terméket forgalmaznak – elsősorban ipari és takarmánycélokra – termesztési engedélyt eddig csak a MON810 kukorica fajta kapott 1998-ban, valamint hosszú moratórium után idén márciusban az Amflora névre keresztelt génmódosított burgonyafajta, melyet ipari és takarmány célokra lehet termeszteni az Európai Unió területén John Dalli egészségügyi és fogyasztóvédelmi biztos március 2-i döntése nyomán.
A MON810 kukoricafajta termesztésére Magyarország, Ausztria és öt másik tagállam az uniós jog adta lehetőséggel élve moratóriumot jelentett be a Bizottságnál. A magyar kormány az EFSA-hoz is eljuttatott információkra hivatkozott, miszerint a Pannon ökorégióra vonatkozó kutatások a talaj termékenységének romlását, a környező élővilág károsítását és a hagyományos rovarírtókhoz képest 100-1000-szer nagyobb mennyiségű növényvédő szer talajba jutását állapították meg, mely a módosított kukoricát fogyasztó állatok és emberek egészségére is káros lehet. A tilalmat a Bizottság engedélyezte, de csak átmeneti időre, majd amikor ez lejárt, felszólította az országokat a termesztés engedélyezésére. Magyarországnak és Ausztriának azonban tavaly márciusban másodszor is sikerült elnyernie a tagállamok minősített többségének támogatását a védzáradék további fenntartására, felülírva ezzel a Bizottság korábbi döntését.
Megoldás?
Az állandósult patthelyzet feloldására a Bizottság július 14-én javaslatcsomagot fog előterjeszteni, mely a készítő szándékai szerint nagyobb mozgásteret biztosítana a tagországoknak a variáns fajták termesztésének engedélyezésére vagy tiltására.
Bár a GMO-növények termesztését ellenző országok előrelépésként értékelték a készülő új szabályozást, a Greenpeace a közelmúltban arra figyelmeztetett, hogy a hamarosan előterjesztésre kerülő javaslatok továbbra is erősen korlátoznák a tagállamok döntési hatáskörét.
A Bruxinfo értesülései szerint a bizottsági csomag három elemből áll majd:
- először is egy bizottsági kommunikációból a tagállamok nagyobb szabadságát illetően a GMO-növények köztermesztésbe vonásának engedélyezésére vagy tiltására. Ennek keretében felülvizsgálandók a jelenleg alkalmazott bizottsági ajánlások és iránymutatások, amelyek a GMO-növények termesztését szabályozó nemzeti intézkedések kialakítására vonatkoznak.
- a 2001/18/EK irányelv olyan módosításából, melynek során bekerülne egy – a Greenpeace által kifogásolt – új cikk a köztermesztésre vonatkozóan. Eszerint a tagállam betilthatja a köztermesztést, de nem hivatkozhat környezeti veszélyeztetésre vagy egészségkárosítás veszélyére.
- végül pedig a fent nevezett irányelv módosításának magyarázatából (explanatory memorandum).
A Greenpeace szerint az a tervezett gyakorlat, mely szerint a tagállam sem környezeti, sem pedig egészségkárosító hatásokra, hanem kizárólag csak etikai okokra hivatkozhatna a GMO-növények köztermesztésbe vonásának tiltásakor, súlyosan korlátozná az országok gyakorlati vétóképességét.
„Az etikai alapon meghozott nemzeti tiltó döntéseket az ellenérdekelt ipari cégek jogi úton megtámadhatják, lévén hogy nehéz etikai alapon objektív kritériumokat kialakítani” – figyelmeztet a civil szervezet Bruxinfo által látott elemzése.
Forrás: Bruxinfo
Kapcsolódó cikk:
Uniós rendelkezés a génkezelt növényekről
